Original Hungarian lyrics with line-by-line translation. Toggle the translation on or off using the checkbox.
Isten, áldd meg a magyart
O Lord, bless the nation of Hungary
Jó kedvvel, bőséggel,
With your grace and bounty
Nyújts feléje védő kart,
Extend toward it your guarding arm
Ha küzd ellenséggel;
During strife with its enemies
Bal sors akit régen tép,
Long torn by ill fate
Hozz rá víg esztendőt,
Bring upon it a time of relief
Megbűnhődte már e nép
This nation has suffered for all sins
A múltat s jövendőt!
Of the past and of the future!
Őseinket felhozád
You brought our ancestors up
Kárpát szent bércére,
Over the Carpathians’ holy peaks
Általad nyert szép hazát
By You was won a beautiful homeland
Bendegúznak vére.
For Bendegúz’s sons
S merre zúgnak habjai
And wherever flow the rivers of
Tiszának, Dunának,
The Tisza and the Duna
Árpád hős magzatjai
Árpád our hero’s descendants
Felvirágozának.
Will root and bloom.
Értünk Kunság mezein
For us on the plains of the Kuns
Ért kalászt lengettél,
You ripened the wheat
Tokaj szőlővesszein
In the grape fields of Tokaj
Nektárt csepegtettél.
You dripped sweet nectar
Zászlónk gyakran plántálád
Our flag you often planted
Vad török sáncára,
On the wild Turk’s earthworks
S nyögte Mátyás bús hadát
And under Mátyás’ grave army whimpered
Bécsnek büszke vára.
Vienna’s “proud fort.”
Hajh, de bűneink miatt
Hajh, but for our sins
Gyúlt harag kebledben,
Anger gathered in Your bosom
S elsújtád villámidat
And You struck with Your lightning
Dörgő fellegedben,
From Your thundering clouds
Most rabló mongol nyilát
Now the plundering Mongols’ arrows
Zúgattad felettünk,
You swarmed over us
Majd töröktől rabigát
Then the Turks’ slave yoke
Vállainkra vettünk.
We took upon our shoulders.
Hányszor zengett ajkain
How often came from the mouths
Ozman vad népének
Of Osman’s barbarian nation
Vert hadunk csonthalmain
Over the corpses of our defeated army
Győzedelmi ének!
A victory song!
Hányszor támadt tenfiad
How often did your own son agress
Szép hazám, kebledre,
My homeland, upon your breast,
S lettél magzatod miatt
And you became because of your own sons
Magzatod hamvvedre!
Your own sons’ funeral urn!
Bújt az üldözött, s felé
The fugitive hid, and towards him
Kard nyúlt barlangjában,
The sword reached into his cave
Szerte nézett s nem lelé
Looking everywhere he could not find
Honját e hazában,
His home in his homeland
Bércre hág és völgybe száll,
Climbs the mountain, descends the valley
Bú s kétség mellette,
Sadness and despair his companions
Vérözön lábainál,
Sea of blood beneath his feet
S lángtenger fölette.
Ocean of flame above.
Vár állott, most kőhalom,
Castle stood, now a heap of stones
Kedv s öröm röpkedtek,
Happiness and joy fluttered,
Halálhörgés, siralom
Groans of death, weeping
Zajlik már helyettek.
Now sound in their place.
S ah, szabadság nem virul
And Ah! Freedom does not bloom
A holtnak véréből,
From the blood of the dead,
Kínzó rabság könnye hull
Torturous slavery’s tears fall
Árvánk hő szeméből!
From the cold eyes of the orphans!
Szánd meg Isten a magyart
Redeem, O Lord, the Hungarians
Kit vészek hányának,
Who are tossed by waves of danger
Nyújts feléje védő kart
Extend toward it your guarding arm
Tengerén kínjának.
On the sea of its misery
Bal sors akit régen tép,
Long torn by ill fate
Hozz rá víg esztendőt,
Bring upon it a time of relief
Megbűnhődte már e nép
They who have suffered for all sins
A múltat s jövendőt!
Of the past and of the future!